2026. április 13-17. között a Határtalanul! program keretében tanulmányi kiránduláson vett részt a 7.A osztály 36 diákja osztályfőnökükkel, Bibók Roland tanár úrral, valamint Kocza-Blaskó Katalin tanárnővel és Kovács Melinda tanárnővel. Az alábbiakban Hlad Gábor beszámolója foglalja össze az út élményeit.
Az első napon a tordai sóbányában voltunk. Érdekes volt a saját szemünkkel is látni, hogy mekkora magasságok lehetnek, akár a föld alatt is és hogy milyen mélységekben jutott el az ember már a XIX. században. Ezután Torockóra mentünk az első szállásunkra. Csodálatos volt látni, ahogy a világörökség részét képező falu fölé emelkedik Székelykő. Itt érezhettük igazán, hogy milyen kicsit vagyunk valójában.
A következő napon Torockón barangoltunk, és megismerkedtünk azokkal a régi foglalkozásokkal, melyeknek ma már az emlékét sajnos már csak múzeumokban őrzik. Megismertük a falu történetét és a kultúráját, ami tényleg nagyon érdekes volt. Az utunk következő állomása Marosvásárhely volt, ami mindenkinek nagyon tetszett, hiszen a város közepén volt egy gyönyörűen felújított vár, ahol barangolhattunk. Korondon végigsétáltunk a székely portékák között, ahol nehéz volt megállni, hogy ne költsük el az összes pénzünk. Farkaslakán Tamási Áron szülőházát látogattuk meg, ami ma már múzeumként működik. Számunkra az volt a legérdekesebb, hogy fért el Tamási Áron családja egy ilyen pici házban. Visszatérve a szállásra, újra élvezhettük a székely vendégszeretetet. A harmadik napon Mikó várát látogattuk meg, ahol hatalmas élmény volt látni, hogy a székely emberek foglalkozásukat generációkon átörökítve ma is gyakorolják, például a sajt készítését. Emellett megtudhattuk, milyen jó és kitartó harcosok voltak. Csíksomlyón testileg lelkileg feltöltődtünk, mire felsétáltunk minden magyar találkozóhelyére. Ezután már indultunk is tovább, és Székelyudvarhelyen megkoszorúztuk nagyjainkat. A kimerítő programok mellett tanáraink mindig figyeltek rá, hogy egy-egy Kauflandban frissítőt tudjunk vásárolni. A negyedik napon ellátogattunk Gyergyószárhegyre és Gyergyószentmiklósra, de a nap fénypontja a Békás-szoros és a Gyilkos-tó volt. A szorosban tettünk egy sétát, miközben fölénk magasodtak a hegyek. Lenyűgöző látvány volt. A Gyilkos-tó történetét és legendáját pedig örömmel hallgattuk. Az utolsó napunk volt a leghosszabb, megkoszorúztuk Petősi Sándor emlékhelyét és Déva várát is láthattuk. A vár mellett peding utunk fő célja a Szent Ferenc Alapítvány volt, ahol hátrányos helyzetű gyerekekről gondoskodnak. Utolsó állomásunkon Aradon, már nem tudtunk annyira őszintén mosolyogni, mert egésznap utaztunk.
Összességében elmondható, hogy rengeteg élménnyel gazdagodtunk és sokkal jobban összekovácsolódtunk ez alatt a kalandos és tartalmas hét alatt.
Köszönjük a szervezést kísérő taráinknak, Kocza-Blaskó Katalin és Kovács Melinda tanárnőnek, valamint osztályfőnökünknek, Bibók Roland tanár úrnak!
