A korábbiak során feltérképeztem a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium által nyújtott tanítási órán kívüli nevelési lehetőségek gazdag tárházát. Igyekeztem a programok, hagyományok felsorolásán túl azok pedagógiai jelentőségét is megjelölni, majd kiemeltem három olyan szempontot, amely miatt a tanórán kívüli nevelési lehetőségek rendszere általánosságban iskolaérdekeket – értsd: az iskolaközösség, illetve az intézmény jövőjét, boldogulását – szolgálja.
Fontos kérdés – igazából a kutatóprogram legizgalmasabb kérdése –, hogy intézményünk órán kívüli, implicit vagy explicit nevelőmunkája a diákság körében milyen fogadtatásra lelt. Vajon összemérhető-e valóban szervezeti kultúra (elsősorban hagyományrendszer), illetve a tanórán kívüli kínálat vonzereje a minőségi oktatómunkáéval? Mennyire fontosak a közösségi és közösségépítő programok, a „berzés fíling” diákjaink számára? – Mint a nevelés elkötelezettje, azt remélem, e kérdésekre pozitív válasz adható. Hipotéziseim a következők:
- Abban, hogy diákjaink azzal tiszteltek meg bennünket, hogy középiskolás éveiket nálunk kívánták eltölteni – azaz, hozzánk jelentkeztek –, nagy szerepük van a közösséggel, órán kívüli lehetőségekkel kapcsolatos várakozásoknak.
- Diákjaink az iskola szolgáltatásai közül a tanítási órákon kívüli lehetőségeket, illetve a közösséghez tartozás élményét fontosnak, akár a minőségi oktatómunkáéval összemérhetőnek tartják.
- Felsőoktatási intézménybe felvételt nyert diákjaink a berzés évekért nemcsak a sikeres felvételi miatt hálásak, hanem elégedettek azzal a „csomaggal” is, amelyet az iskola kifejezetten a gyermekévek megszépítése, tartalommal megtöltése végett állított össze a számukra.