Asztali napóra
13. ábra Az 13. ábrán bemutatott asztali napóra a horizontális és vertikális napóra kombinációja. Előnye, hogy kisebb helyen elfér, jobban illik a belső térhez. Én a soproni Stornó-ház gyűjteményében figyeltem fel egy ilyen napórára. Azt hiszem ennek hatására kezdett érdekelni ismét a probléma. Veszünk két fél napórát egy horizontális, és egy vertikális napórát. A mutatók párhuzamosak, illesszük össze a végpontjukat! Külön előny, hogy mindkét napóra kevésbé elnyúlt részét használjuk így, nyáron a horizontális, télen a vertikális részt. Ez javítja a pontosságot! A két napóra mutatójának a hosszát megválaszthatjuk úgy, hogy a poláris mutatóra merőlegesen delelő Nap a két mutató egybeeső végpontjának árnyékát a két sík metszésvonalán hozza létre (14. ábra). Ez akkor következik be, amikor a Nap a horizont felett éppen -ben delel, vagyis a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség alkalmával. A konkrét szög Gyöngyös földrajzi szélességére vonatkozik. Az óraszög-vonalak a metszésvonalon találkoznak. Célszerű választás még a poláris mutatót felezni, az 13. ábrán látható napórán ezt a megoldást választottam. E választás mellett arányos lett a két napóramező a horizontális és a vertikális. Ebben az esetben a két számlap síkja az április 4. és szeptember 6. vonalon (pontosabban a delelési pontnál) metszi egymást (14. ábra). Ekkor a Nap a horizont síkja felett szögben delel. 14. ábra Ha belegondolunk abba, hogy a napsík a poláris tengely körül elfordul, láthatjuk, hogy a horizontális és poláris napóra mutatója bármely pontban összeérhet, csak a két napóramező arányai ennek megfelelően változnak. A fényképen a mutatópálca és az árnyék jelzi az óraszög-sík helyzetét. A kép december 25-én, helyi idő szerint 11:45-kor, zónaidő szerint 12:05-kor készült. A képen lévő napóra mind a helyi-, mind a zónaidőt mutatja. Az zónaidőt a számlapkör belső részén, a helyi időt a dátummezős területen. |