Iskolatörténet

A gyöngyösi gimnázium az ország legrégebbi alapítású középiskolái közé tartozik. 1634-ben Gyöngyös város hatóságának – a vidék akkori urának, a török vezérnek beleegyezésével – ismételten előterjesztett kérésére Forró György jezsuita provinciális (szerzetesrendi tartományfőnök) Sztankovics János és Magdalenicz Tamás jezsuita pátereket Gyöngyösre rendelte, hogy szeptemberben megindítsák a gimnázium első osztályának működését.

RÉSZLET A GYÖNGYÖSI GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ LEVELÉBŐL :

Főtisztelendő és becsületes Bíró Uraim az egész várossal és környékével együtt. Kívánok Istentől kelmeteknek hazánk békessége után minden üdvösséges áldást Istentől és egészséget. A Kelmetek kegyes kívánságát gyakorta forgatván szemem előtt és magam indulatjából is viseltetvén szerzetünk főfeladata szerint azon, a kelmetek földjén föltermett ifjaknak Isten szerint való nevelésére és tanítására, egy tudós mestert rendeltem kelmetek kezeibe, a mi magunk szerzetéből, ki Páter Magdaleniczel együtt Gyöngyösön ez idén elkezdje az iskolában a tanítást.
Datum Viennae okt. 2-án. (1634-ben)
Kelmeteknek fejenkint Krisztusban szolgája,
Forró György

regiiskA jezsuiták – kisebb, kényszerű megszakításokkal – a rend feloszlatásáig, 1773-ig működtették az iskolát. A rend 1751/52-ben új épületet emelt az iskola számára, amely 147 éven át adott helyet a gyöngyösi gimnazista diákoknak. (Az egyemeletes barokk épületben ma a város zeneiskolája működik.) 1776-tól – a várős felkérésére – a Szent Ferenc-rend vállalta az oktatást. Ez az időszak 122 évig tartott. A XIX. sz. végére az iskola iránti megnövekedett érdeklődés és a korszerű tanügyi követelmények olyan mértékben növelték meg a fenntartás költségeit, hogy azt sem a ferencesek, sem a város nem tudta egyedül vállalni. 1898-ban a város polgármestere, Balogh Gyula és Francsics Norbert Budapest vidéki tankerületi királyi főigazgató aláírták azt a szerződést, amely rendelkezett Gyöngyös város gimnáziumának státuszáról és további fenntartásáról. A megállapodás szerint a város a gimnáziumot állami kezelésbe adja, ugyanakkor kötelezi magát arra, hogy az iskolának új épületet emel, azt állandóan jó karban tartja, bebútoroztatja, és a gimnázium fenntartásához hozzájárul. Ezzel szemben az államkincstár kötelezőleg kinyilatkoztatja, hogy a gyöngyösi hatosztályos gimnáziumot a törvényes képesítéssel bíró személyzettel együtt állami kezelésbe, illetőleg ellátásba veszi át, azt nyolcosztályossá fejleszti, s főgimnáziumként fenntartja.
A gimnázium új épületét Rausher Miksa szombathelyi építész tervei alapján alig több mint egy esztendő alatt felépítették és 1899 szeptemberében megkezdődhetett az oktatás. Az 1908-ban Londonban megrendezett tanügyi világkiállításon a tervezőt – a termek célszerű kialakításáért és berendezéséért – díszoklevéllel és aranyéremmel tüntették ki.

Wlassics Gyula akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő szavakkal értékelte a gyöngyösi polgárok teljesítményét:
„Gyöngyös áldozatkészségében, amellyel a nagyarányú építkezéshez szükséges hatalmas kölcsön törlesztésének terhét magára vállalta, elment a végső határig, s a közművelődés emelésére irányuló páratlan lelkességének tetőzése volt: az állami főgimnázium kétemeletes palotájának felépítése”

ujisk

A gimnázium 1923-ban vette fel a kiváló törökverő tábornok, országbíró (a nádor utáni legfőbb méltóság képviselője) és barokk költő gróf Koháry István nevét, aki 1723-ban jelentős összegű alapítványt hozott létre a gimnázium javára. 1955-ben az iskolát Vak Bottyán János kuruc (a Rákóczi-szabadságharc katonája, híve) generálisról nevezték el, akit a gyöngyösi ferences templomban temették el. Mai nevét 1971-ben kapta az iskola Berze Nagy János népmesekutató tudósról, aki maga is a gimnázium tanítványa volt 1889 és 1896 között.    Az iskola számos – később országos hírűvé vált – szellemi kiválóságot nevelt. Közülük is kiemelkednek a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc ismert személyiségei: Bugát Pál orvos, természettudós, nyelvújító, a Magyar Természettudományi Társulat megalapítója (1803 és 1807 között volt a gimnázium növendéke); Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, hírlapíró (1812-1817); az irodalmár Vachott testvérek, Vachott Sándor és Vahot Imre (1828-1831); és Török Ignác, az aradi vértanú tábornok (1809-1811).

A gimnázium tanáraira és tanulóifjúságára mindig jellemző volt a nyitottság és az új kezdeményezések iránti fogékonyság. A tanárok jelentős szerepet játszottak a város szellemi és kulturális életének szervezésében, valamint Gyöngyös és a Mátravidék tudományos leírása és idegenforgalmi megismertetése érdekében. Az első “GYÖNGYÖSI KALENDÁRIUM”-ot is az állami főgimnázium tanárai, Stiller János és Pásztor József adták ki 1909-ben. Az a szellemi kisugárzás, amellyel az iskola a város műveltségének fenntartásához és továbbfejlesztéséhez hozzájárul, évszázadok óta változatlan, és központi helyet biztosít intézményünk számára a város életében.

kalend1

Gyöngyös 1634-ig egy négyosztályos városi plébániai iskolával rendelkezett. A katolikus iskolapolitikai újjászervezéseként 1634-ben a jezsuiták egy háromosztályos kisgimnáziumot létesítettek, amely hamarosan hatosztályos nagygimnáziummá fejlődött. A gimnázium megalapításában nagy szerepe volt Pázmány Péter esztergomi érseknek, Lósy Imre egri püspöknek és Forró György jezsuita tartományfőnöknek.

A gimnázium 1752-ig különböző alkalmai helyeken, 1752-től – 1899-ig a mai zeneiskola helyén működött, előbb földszintes, majd emeletes épületben. A gimnázium működését a XVIII. században Hevenesy Gábor és gróf Koháry István alapítványai támogatták.

A jezsuita rend feloszlatása után 1776-tól a gimnázium működtetői 1899-ig a ferences szerzetesek lettek. Az 1777-es RATIO EDUCATIONIS értelmében az iskola háromosztályos kisgimnázium lett. Miután a gimnázium tanárai szembehelyezkedtek II. József németesítő törekvéseivel, 1789 és 1795 között átmenetileg bezárták. Újból való megindulása után hamarosan ismét hatosztályos nagygimnáziummá fejlődött.

A XIX. századi magyar irodalomnak, tudománynak és történelemnek olyan személyiségei tanultak a gimnáziumban, mint Bugát Pál (a magyar természettudományos élet megújítója), Bajza József (író, irodalomkritikus), Vachott Sándor (költő), Vahot Imre (író, újságíró), Hám János esztergomi érsek és Török Ignác (az 1848-49-es szabadságharc hadmérnök-tábornoka, aradi vértanú).

Az 1848-49-es szabadságharc veresége után a gimnáziumot ismét a bezárás veszélye fenyegette, ettől az intézményt a gimnázium korábbi tanára, Fazekas Raymund és Pap Melkizedek, akkori igazgatója mentették meg. A négyosztályossá visszaminősített algimnázium 1868-tól ismét hatosztályos nagygimnáziumként működhetett. A gimnázium épülete azonban a modern oktatási követelményeknek már egyre kevésbé tudott megfelelni. Ez szükségessé tette az államosítását, amelyre 1898-ban került sor.

Az 1899/1900-as tanévet pedig már új épületben, a jelenlegiben kezdhették meg. Az államosítást követő két tanévben az iskola érettségit adó nyolcosztályos főgimnáziummá fejlődött.

A két világháború között iskolánkban – amely 1924-től gróf Koháry István nevét viselte – tovább folyt a színvonalas pedagógiai munka. A gimnázium tanárai Gyöngyös közéletének meghatározó személyiségei voltak, pl. Stiller Kálmán, Ulmanek Gyula és Forgács Ferenc.

A gimnázium igazgatójának – Dr. Csengő Nándornak – bátorságáról és humanitásáról tanúskodik az, hogy 1944-ben gyűjtőtáborból hozta ki a tanulókat az érettségi vizsgára.

1945 után jelentősen megemelkedett a diákság létszáma. Amíg pl. 1934-ben 130, addig 1966-ban 1800 osztályozott tanulója volt gimnáziumunknak. 1970-ben, új épületben nyitotta meg kapuit az ipari szakközépiskola, ekkor vette fel gimnáziumunk jelenlegi nevét, előtte Vak Bottyán Jánosnak, Rákóczi vitéz tábornokának nevét viselte a közös oktatási intézmény.

Iskolánk jelenleg a régi falak között folytatja munkáját. Névadója Berze Nagy János, a neves néprajzkutató és népmesegyűjtő, az iskola hajdani diákja.