Iskolai Közösségi Szolgálat

Kedves olvasó!

Minden melléklet az oldal alján található!


Aktuális IKSZ felhívások:

Muzsikál az erdő

A  tavalyi évben lehetőséget biztosítottunk a gimnázium diákjainak az 50 órás közösségi szolgálat teljesítésére a “Muzsikál az erdő” Mátrai Művészeti Napok keretein belül. Az együttműködési megállapodást a korábbi években megkötöttük.

Szeretnénk, ha a 2023.07.01-09.  időszakban megrendezésre kerülő „Muzsikál az erdő” Mátrai Művészeti Napokon a rendezvény lebonyolításában, megvalósításában az iskola és az iskola diákjai idén is bekapcsolódnának az 50 órás önkéntesség keretében. A Mátra környéki helyszínekre 6-10 diák jelentkezését várjuk 1-1 napra, egy felnőtt kísérővel,  de szívesen fogadunk több jelentkezőt is.

Az önkéntes tevékenységek:

Információs pult/pont kialakítása

Regisztráció lebonyolítása, érkező látogatók eligazítása

A rendezvény térbeli rendjének kialakítása (sátor, pad, asztal felállítása, bontása, elhelyezése, mozgatása)

A megvalósításhoz tartozó rendezvényelemek (logók, molinók, útjelzők kihelyezése, levétele)

Programokhoz kapcsolódó technikai segítség 

Hangosító mellett segédkezés

Fellépő művészek segítése a helyszínen (hangszereinek, technikai igényeinek, felszereléseinek mozgatása)

A rendezvény népszerűsítése

Az együttműködés során, kérjük, hogy az iskola is vállaljon szerepet a rendezvény népszerűsítésében; minél többekhez jusson el a Muzsikál az erdő célja: az erdő és a zene – művészet erejével a környezettudatos életvitel irányába mozdítani a rendezvény résztvevőit, valamint a küldetése:  egy olyan összművészeti rendezvénysorozat létrehozása, amely felöleli a művészetek rétegeit, a természet, a környezet megóvásának a fontosságát, a fenntartható életforma jelentőségét, a helyi értékek, helyi civil szervezetek összefogásával.

Idén 20 éves a “Muzsikál az erdő” rendezvénysorozat, ezért különösen számítunk a diákok jelentkezésére!

Várom megtisztelő válaszát!

Üdvözlettel:

Kojnok-Sisák Patrícia Barbara

(06-70/375-9301)

 

 

  • Folyamatosan teljesíthető : csapatjátékok előkészítése

 

Részletek

  • e-Krétában
  • https://www.berze.hu/tanugyigazgatas/kozossegi-szolgalat/
  • az IKSZ faliújságon, a diáktanácskozó mellett,
  • valamint Gyurkó Péter igh-tól.

Hogyan valósítható meg az érettségi előtt állók vonatkozásában a közösségi szolgálat teljesítése?

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. § (4) pontja kimondja, hogy a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A COVID-19 vírus által okozott jelenlegi rendkívüli helyzetben az érettségi előtt álló tanulók számára ennek a feltételnek a teljesítése önhibájukon kívül válhat nehézzé. A közösségi szolgálat teljesítését a tanulók jellemzően nem közvetlenül az érettségi vizsga előtt teljesítik, hanem a 9-11. évfolyamok alatt. Amennyiben előfordul, hogy a 2020/2021-es tanév végén érettségiző tanuló a még hátralévő időszakban kívánja teljesíteni a közösségi szolgálatot, a jelen helyzetben azt javasoljuk, hogy csakis olyan teljesítési módot válasszon, amely egyéni tevékenységre ad lehetőséget. Minden esetben be kell tartani a hatályos járványügyi előírásokat.

Az IKSZ teljesítésének jogi keretei a járvány miatt nem változnak, ezért az iskoláknak célszerű a felkészítéseket, reflexiókat online szervezni.

Fontos, hogy a koordináló pedagógus minden esetben előre tudjon a kezdeményezésről, telefonon vagy emailben kapjon értesítést a szolgálat megkezdéséről, megvalósításáról. A jelenleg fennálló különleges helyzetben az iskolák a fennmaradt közösségi szolgálatos órák erejéig a tanulókat a tantermen kívüli, digitális oktatás iskolai folyamatába vonhatják be (pl. online tananyaghoz segédanyagok készítése), segíthetik, mentorálhatják diáktársaikat (pl. online korrepetálás, online nyelvgyakorlat). Ebben a formában az iskolai közösség számára hasznosan, a személyes kontaktus elkerülésével is lehetséges teljesíteni az 50 óra közösségi szolgálathoz szükséges órákat. A többcélú intézményekben az alsóbb évfolyamok tevékenységeit is segítheti tanítási időn kívül egy-egy diák. A teljesítést – belső iskolai teljesítésként – az intézményvezetők saját hatáskörükben ellenőrizhetik, igazolhatják.

Az iskola felhívhatja tanulói figyelmét a helyi önkormányzat, segítő szervezetek által kínált lehetőségekre. A rendelet lehetővé teszi magánszemélynek nyújtott közvetlen segítségnyújtást is, tehát egy rövid, írásba foglalt megállapodás alapján ilyen módon is teljesíthető közösségi szolgálat.

Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/covid19/erettsegi_elott_kozossegi_szolgalat_teljesitese

Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ)

A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásához ötven óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kellett igazolniuk. A tanulók számára a középiskolák a 9–11. évfolyamon lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezik meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket.

A közösségi szolgálat zökkenőmentes bevezetésére az Oktatásért Felelős Államtitkárság három pillért dolgozott ki párhuzamosan:

1. A jogszabályok életbeléptetésének megértéséhez egy Segédletet hozott létre az Oktatásért Felelős Államtitkárság az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel közösen, amely a kozossegi.ofi.hu honlapon már megtalálható.

2. Pályázati támogatás:

A TÁMOP 3.2.1/A pályázatra a Közép-magyarországi régióban már elfogytak a források, azonban az ország többi területén még lehetőség van egyszerűsített eljárás keretében önrész nélkül támogatást nyerni a közösségi szolgálat bevezetésére.

3. Közösségi Szolgálat Portál

Az OH honlap lehetővé teszi, hogy az iskolák, valamint a diákok segítségnyújtását befogadni képes intézmények (kórházak, szociális intézmények stb.) egy adatbázison keresztül egymásra találjanak. A portál fontos feladata az is, hogy a közösségi szolgálatban résztvevő iskolák megoszthassák egymással élményeiket, ötleteket meríthessenek egymás programjaiból. A portál a magyar tulajdonú evopro Informatikai és Automatizálási Kft. felajánlásának köszönhetően jött létre. Az evopro ingyenesen fejlesztette ki és hozta létre az adatbázist kezelő szoftvert, valamint a portált.

Miben segít még a OH honlap?

  • Módszertani segédlet
  • Keresőfelület
  • Regisztrált intézmények részére információ szolgáltatása
  • Jó gyakorlatok bemutatása
  • Dokumentumtár
  • Illetve a kozossegi.szolgalat@oh.gov.hu kérdéseket ide lehet küldeni.

Koordinátor, kapcsolat

A Közösségi Szolgálat iskolai koordinátora: Gyurkó Péter

telefonszám: +36 37 505-260  / 128 mellék

e-mail: gyurkop.berze@gmail.com


Letölthető dokumentumok

Kedves Érdeklődő!

Az alábbiakban a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumokat találja letölthető/nyomtatható formában.

Figyelem!

Minden diáknak rendelkeznie kell a következő dokumentumokkal, amelyek csak a szülő/gondviselő aláírásával fogadhatók el:

Jelentkezési lap        1 db A4-es lap

Szülői nyilatkozat     1 db A4-es lap

Napló                     2 db A4-es lap

Az együttműködési megállapodás. Berze IKSZ Együttműködési

A Napló kinyomtatása figyelmet igényel, nyomtatáskor kétoldalas nyomtatást kell választani, elkészülte után füzet szerűen összefűzendő.

A helytelenül kinyomtatott, összefűzött Napló nem fogadható el, a közösségi szolgálat teljesítése során nem használható.

A kitöltött és aláírt dokumentumokat az iskolai koordinátor ellenőrzi.


Ajánlott partnereink

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL A PARTNEREINK
(letölthető dokumentum a lap alján)

Mit kell tennie, ha önkénteseket szeretne alkalmazni?Az együttműködési megállapodás innen letölthető.

A bejelentkezési laphoz csatolandó kötelező mellékletek felsorolását a törvény 11. §-a tartalmazza. Ezek a következők:
1. helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolata,
2. közhasznú, kiemelkedően közhasznú civil szervezet esetében
– a hatályos létesítő okirat másolata,
– a nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása, amelyet az illetékes bíróság állít ki,
3. egyházi jogi személy esetén a nyilvántartásba vétel igazolása az egyházi jogi személy adatairól, amelyet az illetékes bíróság állít ki. Ha a fogadó szervezet egyházi jogi személy szervezeti egysége, akkor mellékelni kell az egyházi jogi személy erre vonatkozó nyilatkozatát,
4. intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy az intézmény jogszerűen működik. Ha az intézmény fenntartója társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy, közhasznú vagy gazdasági társaság, mellékelni kell a szervezet adatairól szóló, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolást.

Bejelentési lap innen letölthető.

A bejelentési lapot, a szükséges mellékletekkel együtt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Esélyegyenlőségi Főosztálya számára kell elküldeni!

Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Esélyegyenlőségi Főosztály
1054 Budapest, Akadémia u. 3.


Tájékoztatás

Az iskolai közösségi szolgálatra (IKSZ) vonatkozó törvények, rendeletek, szabályok:

  • Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
  • Nemzeti alaptanterv 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet
  • Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 a 1068/2012. (III.20.) kormányhatározat
  • Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény a 2005. évi LXXXVIII. törvény
  • Civil törvény. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 159. §–a, amely a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII  törvény módosításáról rendelkezik
  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
  • 20/2012-es EMMI rendelet 94. §
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133.§ (7)

Az iskolai közösségi szolgálatra vonatkozó törvények, rendeletek, szabályok az alábbiakban olvashatók:
Kedves Érdeklődő!

Ezen a felületen az iskolai közösségi szolgálat jogszabályi hátteréről tud ismereteket szerezni.
Tartalom:

1. 1. Nemzeti köznevelési törvény
1. 2. Nemzeti alaptanterv
1. 3. Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020
1. 4. Civil törvény
1. 5. Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény
1. 6. A Köznevelési törvény végrehajtási rendelet

1. 1. Nemzeti köznevelési törvény

(Részlet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből)

Részletek a törvényből:

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.) bekezdés)

„A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető.  Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanulók esetében e kötelezettség nem áll fenn. (Részletes indoklás 6.§-hoz)

“Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.” (Az állami vizsgák rendszere 6.§ (4.) bekezdés)

„Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.” (54. Átmeneti és vegyes rendelkezések 97. § 2. bekezdés)

Következtetés:

A közösségi szolgálat beépül a köznevelés rendszerébe kötelező jelleggel. A következő tanévben 9. évfolyamba lépőket már érinti a rendelkezés érettségi előfeltételként.

1. 2. Nemzeti alaptanterv

(Részlet a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet mellékletéből)

Részletek a dokumentumból

Fejlesztési terület – nevelési célok között szerepel, mint kereszttantervi elem:

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorientáció, közösségi szerepek

„A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település), végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.”

Következtetés:

A legfőbb tartalmi szabályozó dokumentum is tartalmazza az önkéntesség, közösségi szolgálat fogalmakat. Az életvitel tantárgy lehetőséget teremt iskolai szinten az önkéntesség és közösségi szolgálat fogalmának megismertetésére 9-12. évfolyamos diákok számára.

1. 3. Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020

(Részlet a 1068/2012. (III.20.) kormányhatározat mellékletéből [I. Helyzetelemzés 1. Az önkéntesség meghatározása])

Részletek a kormányhatározatból

„Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt.

Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.”

Következtetés:

A közösségi szolgálat és az önkéntesség fogalma elkülönül egymástól a két fogalom azonos elemei ellenére. Mivel nem részhalmaza a közösségi szolgálat az önkéntességnek nem tartozik a Köt. hatálya alá, céljait érdemes összehangolni a hazai önkéntességre vonatkozó nemzeti stratégia célrendszerével.

1. 4. Civil törvény

(Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 159. §–a, amely a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII  törvény módosításáról rendelkezik)

Részletek a törvényből

159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg

b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg

c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg lép.

Következtetés:

A módosított paragrafus eltörli azt a korlátozást, mely érelmében ez idáig csak és kizárólag a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek fogadhattak önkéntest a Köt. alapján, a civil szervezetek közül. A módosított paragrafus értelmében ezentúl a nem közhasznú szervezetek is önkéntest fogadó szervezetekké válhatnak és érvényesíthetik a törvényben nevesített kedvezményeket. A nevezett módosulás civil szervezetek ezreinek munkájára lehet hatással, ráadásul jellemzően olyanokéra, melyek sok esetben alacsony költségvetésből gazdálkodnak, és nem rendelkeznek jelentős működési költséggel vagy fizetett alkalmazottakkal, azaz a munkájuk nagy részét önkéntesek bevonásával valósítják meg. A módosított paragrafus a civil szervezetek által régóta jelzett anomáliát oldja fel és nyújt lehetőséget a nem közhasznú szervezetek számára is a Köt. alá való bejelentkezésre. Ezentúl a nem közhasznú civil szervezetek is adómentesen tudják elszámolni. az önkéntesek munkája kapcsán felmerült költségeket és járulékokat. A közösségi szolgálat megszervezése is ebbe a körbe tartozhat.

1. 5. Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény

„A közösségi szolgálat és az önkéntesség fogalma elkülönül egymástól a két fogalom azonos elemei ellenére. Mivel nem részhalmaza a közösségi szolgálat az önkéntességnek, nem tartozik a Köt. hatálya alá, céljait érdemes összehangolni a hazai önkéntességre vonatkozó nemzeti stratégia célrendszerével.”

(Megfontolandó részletek a 2005. évi LXXXVIII. törvényből)

Részletek a törvény 3. §-ából

3. § (1) Fogadó szervezet lehet

a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;

b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes

fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,

fb) egészségügyi szolgáltató,

fc) közoktatási intézmény,

fd) felsőoktatási intézmény,

fe) muzeális intézmény,

ff) nyilvános könyvtár,

fg) közlevéltár,

fh) nyilvános magánlevéltár,

fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];

g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.

Következtetés:

A fogadó intézmény kiválasztásában szempont lehet, hogy rendelkezik-e már önkéntesek fogadásában tapasztalattal. Nagy előny a közösségi szolgálat kapcsán, ha ilyen tapasztalat van, ez pótolható képzéssel. A szemlélet megléte nélkül viszont a cél meghiúsulhat. A szülő számára is megnyugtató lehet, hogy törvényi háttérrel rendelkező, bejelentett regisztrált szervezetnél végzi feladatát gyermeke. Az egyéni szociális tevékenységek esetén, mint amilyen valakinek az otthonában történő segítségnyújtás (idős, fogyatékkal élő kísérése, számáras történő bevásárlás) esetén a pedagógus felelőssége, hogy akihez a diákok kimennek ne jelenthessenek veszélyt rájuk, a pedagógiai célok csorbát ne szenvedjenek.

Részletek a törvényből (5. §)

5. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.

(2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.

(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.

(4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg

a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,

b) tanítási időben a heti hat órát és

ba) tanítási napon a napi két órát.

bb) tanítási napon kívül a napi három órát.

(5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.

(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Következtetés:

Az időbeli korlátozása a tevékenységeknek védelmet nyújthat a diákok számára. Fontos, hogy ne ingyen munkaerőként kelljen a tevékenységeket végezni, illetve hogy életkorúknak, egyéni sajátosságaiknak megfelelő tevékenységekbe legyenek bevonva a diákok. Szakközépiskolások esetén a szakma is jelenthet orientációt a tevékenységek kiválasztásánál. A szabályozás annak is gátat tud szabni, hogy az intézmény tömbösítés estén túlzott koncentrációval tudja le a feladatot, ezzel veszélyeztetve a pedagógiai célokat.

Részletek a törvényből (8. §)

8. § (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,

b) a szükséges pihenőidőt,

c) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését,

d) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.

(2) Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik

a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről.(…)

Következtetés:

A fogadó intézménnyel szükséges egyeztetni a tevékenység feltételeinek biztosítását. Mérlegelés tárgyát képezi, hogy van-e szükség külön szerződés kötésére a fogadó intézményekkel. Ez tisztázhatja az olyan részleteket, mint az utazás, étkezés költségei. Adott esetben ez nem kérdés, de jelenthet problémát a tanórán kívüli tevékenység megszervezésében, kórházi szolgálat esetén például célszerű, mert ez biztosíthatja, hogy minden szükséges szakmai feltétel: felszerelés, felkészítés, támogatás jelen van a programban.

Részletek a törvényből (9. és 10. §)

9. § (1) Az önkéntes köteles

a) a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni,

b) a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.

(2) Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

(3) Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha ann

ak végrehajtása

a) az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné,

b) jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik.

(4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett.

10. § (1) Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, – az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.

(2) Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy

a) a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára,

b) a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.

Következtetés:

A rendkívüli esetekre való felkészülés a program kialakításakor fontos kell, hogy legyen. A programban résztvevő diákok felkészítésében szerepet kell, hogy kapjon.
1. 6. A Köznevelési törvény végrehajtási rendelet
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

(2) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős

területen folytatható tevékenység.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

(4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

A következőekben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit segítségül szánjuk a közösségi szolgálat megszervezéséhez. A „Segédlet” egyes fejezeteiben hivatkozunk is néhány konkrét elemre, melyet ajánlunk figyelembe venni a közösségi szolgálat iskolai megszervezésekor.


Összefoglaló

Fontos tudnivalók:

  • A közösségi szolgálat a 9-11. évfolyamon kell elvégezni, az érettségire való jelentkezés feltétele!
  • A szolgálat csak tanórán kívül végezhető (tanítás után, hétvégén, szünetekben).
  • Egy óra 60 percnek felel meg.
  • Csak olyan intézményekben tölthető el a közösségi szolgálat, amelyekkel az iskola együttműködési megállapodást kötött.
  • Az IKSZ-re való jelentkezéshez jelentkezési lap és szülői nyilatkozat kitöltése szükséges!
  • A ledolgozott órákat aláírással és pecséttel kell igazolni.
  • Feladatellátás hétköznap maximum 3, hétvégén 5 óra végezhető
  • 20:00 óra után IKSZ feladat nem végezhető.

Törvényi háttér

Kedves érdeklődő!

Tájékoztató anyagot a diákok és szülők számára itt talál a mellékletek között.